Megyek tél végi reggelen az IC-hez. Kicsit bele kell húznom mert
később indultam mint szoktam (nem voltam biztos benne még az utolsó
pillanatig hogy ezzel megyek). Azért odaértem és még egy
szempillantás alatt kértem pótjegyet is.
Vannak azért sokan, de végigmegyek rajta és felszállok a
legutolsó kocsiba. Jó tágas, és mint megfigyelem itt jóval
kevesebben ülnek. Időnként át-át szállingózik egy-egy utas a
szomszédba. Mint kiderült (egy éppen költözködő angol uriember
mondta miközben szót váltottunk) ott fűtenek. Én meg már kezdtem
csodálkozni hogy miért ilyen jó itt a klíma!! :-D
Az út végéhez érve már kezdek kicsit én is fázni. Eddig azt
hittem hogy az a szemrevaló szőke harminc körüli hölgy azért bámult
rám oly sokáig furcsán még mielőtt ő is átült mert tetszek neki
(vagy a biciklim), vagy esetleg mert kócosra fújta a szél a hajam.
Most már azt is elképzelhetőnek tartom, hogy azért nézett mert
pólóban voltam és csak úgy törölgettem az izzadságot a homlokomról!
XD Ugye ha tekerek akkor majdnem félútig olyan jó lesz a
vérkeringésem hogy nem fázom. Ha pedig igen emberesen tekerek akkor
majdnem kétharmadig szinte izzadok! :) Nem is értem miért nem
inkább mókuskereket szerelnek a vonatokra radiátor helyett!! ;)
Erről jut eszembe: milyen irónikus, hogy pont akkor fagy el a
legkönnyebben a fűtési rendszer, amikor valóban szükség lenne rá
mínusz tíz alatt!
Mellesleg a túlfűtés rontja a közérzetet, felboríthatja a test
természetes hőtartó készségét (vagy legalábbi a hőérzetet) és
szárítja a bőrt - az elsőszámú védelmi vonalunkat.